Dahabi buliképek

Minden nap a csoportok visszatérnek a merülésből, benépesítve a bázist. Itt van mindenki, s marad is többnyire, hiszen közel a vacsora. A kaja az jó, menü, amiben sokszor szerepel a grillezés, amit maga a bázisvezető szigorúan saját kézben tart. Imi otthon van a témában, vagy ötnyelven tüzeli az éhes embereket.

Nos, hagyományok is vannak. Ilyen a búváravatás Lighthouse módra, vagy születésnapi buli. Ez utóbbi pedig pont Imi szülinapja alkalmából került megrendezésre. Egyiptommban nem hétköznapi kaland csülköt az asztalra tenni, vagy jó kis babgulyás sem mindig kerül az asztalra. Nos, mellé még a nagy grillrácson izzadtak a fasírtok, meg a húsok. Direkte a sétányon, a ház előtt. Itt még a kóbor kutyák is csontokkal rohangáltak, s jutott trakta mindenkinek.

A hangulat is meredeken emelkedett, hiszen a másnapi merülések árnyékában azért fért alkohol a konty alá – s került is. Kerekedett torta, aztán meg a STAFF egyenruhába bújva, luficsokorral, ajándékkal, a köszöntötte a górét. Hagyományok szerint a buli az éjszakába nyúlt, de erről se képem, se mesélnivalóm nincs, bár készült házi videó a táncos mulatságról.

Persze más estéken is garantált a jókedv, s uramatyám, ha összeül féltucat búvárvezető, akkor nem a melóról van szó, hogy kinek milyen búvárvendégei vannak, hanem rendes baráti beszélgetések zajlanak, miközben fogy pár sör. Jó a csapat, s jók a hagyományok. Dahabba mindig is szívesen mentem, ha valaki megtapasztalja, akkor csakis hasonló következtetésre juthat. Feelingje van kérem!