Új év, új élet?

Új évi fogadalmak garmadán van túl az ember. De milyen az, amikor a természet érezteti nagyságát, erejét, amely pillanatok, órák alatt mindent megváltoztat, vagy eltöröl éppen? Milyen lehet úszni a nyílt tengeren, az áramlásban, elhagyottan? Milyen túl élni lélekvesztőn egy tengeri vihart? Milyen félni a lezuhanó kókuszdiók csapását? Milyen az, mikor a csillagos ég alatt a távolba, a holnapba tekintesz vakon? Mennyit érsz? Milyen kicsi vagy?

Tehetetlen vagy, de érzed: minden napon van mit megfogadni, megtenni. Csak hogy jobb legyen nekünk, a körülöttünk lévőknek, és ezáltal ennek a világnak. Nem csak most itt, az új évben, hanem az év minden napján és óráján. Nagy dolgokat tehetnél talán.
Mégsem tettél meg sok mindent. Mulasztásaid listája hosszas. Az Életed homokóráján a szemek peregnek, fogy az idő és annyi mindent meg kéne tenni még…

Állok csak a sötét mólón, meredek a távolba és töprengek a válaszokon. A kérdéseken. A jövőn. Mindenen. De az éjszaka hallgat, a csöndbe hullámok moraja rombol bele és a dzsungelből az éjszakai neszek jelzik azt, hogy nincs megállás, életünk megy tovább. Ha tudjuk a dolgunk benne, ha nem.

Mindenkinek tartalmas, szép új esztendőt! Karas, Indonézia, Raja Ampat, Birie sziget