Mederszemle

Mindent, de mindent körbejártunk. Tudtuk a megközelítés két módját, az összes útelágazást, a távolságokat és a menetidőt. Tudtuk, hogy milyen idő lesz a kérdéses napon: délután felhősödés, majd zivatar. Azt az egyet nem tudtuk, ami fontos lett volna.

Derűs hangulatban döngettünk Tragöss felé. Zsákfalu, fel a völgyben, körben hegyek magasodnak és zárják el a továbbhaladást. Onnan ered a patak és ott leledzik a tó, a híres öt fokos gleccservizével, hogy minden szezon elején búvárok százai hódoljanak a zöld merülésnek. Igen, Grüner See. A zöld pedig a felduzzadt tó, elöntve rétet, erdőt pár hétre, mikor is a búvárok és halak uralják az amúgy gondozott turitaösvényeket.

Idén a búvárok távol maradtak, ahogy a vízszint sem érte el a kívánt szintet. Döbbenet, hogy idén mennyire nem telt fel a tó, ezt mutatták a körben lerakott hordalékok. Úgy tűnik, idén a gleccserek és esőzések vize nem jött le hírtelen. Kevés volt a hó – mondták a helyiek. Hát, az biztos, hogy mikor a cuccokkal odadöngettünk a parthoz, csak a köves medret láttuk, annak teljes mélységével. Megemlékeztünk az elmúlt évek víz állásairól, fotóztunk, videóztunk, a mederben trappolva, át-átkelve túráztunk. Korábban úgyis terveztük, hogy jövünk nyáron, kis víznél is. Na, ezt akkor most kipipáltuk. A búvárcuccok elkerülték a megmártózást, szárazon húztunk haza. Csak a kocsikat mosta a délutáni zápor.

Tehát, aki készülne, az felejtse el idén a Grüner See merülést. Ha pedig majd valaha tervezné majd, akkor ne habozzon a vízszintre rákérdezni közvetlen indulás előtt. Záróképként pedig nosztalgiavideo az archivumból: Ilyen volt anno.


I3 – teszt

Locsogó eső, áprilisi szeles idő. Ilyenkor mindenütt jó, de a legjobb… nos, szerény búvároknak egy jó, fűtött medence a vágyálom tárgya. Avagy búvártorony megint, másfél óra távolságra – ha nem is a pápuaparadicsom. Hihetetlen simán érkeztünk, becuccoltunk majd kezdtünk a merülésbe.

Szétszóródtunk, ki palackkal a bugyor fenekén, ki csak a felszínen natur uszonyosban. Az új lányoknak bemutatjuk a felszerelés eredendő értelme c. foglalkozást. Freediverek akcióban. Az egyéni fellépők a kötélen egyenlítés statikus rekordjait döntögetik, én spec átkapcsolva lentről figyelek saját nyugalmamra. Máskor pont ezt a témát feszegetjük, vagy más alkalomszülte érdekeset. Így alakul, hogy elhíresült Vigyorlaci perceket tölt lenn láthatóan adaptálódva. Nos, ez a stílus célravezetőbb, mint a kondi adta korlátokkal tempózgatni csak lefele. Nem, nem kell kifulladni – lazítani kell… nos, próbálok pár jó tanácsot elhinteni.

ProQD_i3.jpgA két óra alatt ki is áztunk, a palackokat jól megcsapolták a scubasauroszaink, én meg alkalmat kaptam A’thom barátunk új I3-asának tesztelésére. Nos, ez a Seaquest jacketje, amely nem igen terjedt el, dacára, hogy több gyártó is próbálkozik már az inflátor kiváltásával. Ennél a laposszelepnél egy egyszerű ujjmozdulattal lehet felpumpálni, vagy leereszteni a lebegésszabályzónkat. (A jacketet ugye. ) Nos, a szervizinfo annyi, hogy az I3 működik, beváltnak számít az elmúlt több, mint 3? év múltjával, a vásárlók zöme elégedett. Nem hibaforrás és a szervíz rémálma, hanem ügyes holmi. Végeztek egy tesztmerülést száz búvárral, ahol a többség tetszését elnyerte. Az oktatóknál volt nagyobb az elutasítás aránya, aminek az oka a meg nem ismerésből és a merev hoszzállásból adódik.

i3controller.jpgMint forgalmazónak, ideje volt hát kipróbálnom az újítás eme gyönygszemét. A jacket ugyanúgy kerül fel az emberre, mint a többi pro QD. Minden a helyén. Jobb oldalon van egy kis zseb ráadásnak a hashevederen, ide lehet bebújtatva az octopust elhelyezni. Korrekt, nagyon egyszerű és hasznos újítás. Lemerülnék, de szokatlan a technika, felfelé nyúlkálok még. Aztán bal kéz a comb felett könnyen megtalálja a kis szelepet, ami remekül kézreáll. Pushup – pulldown, avagy ahogy mondják, úgy reagál. Hamar meg lehet szokni. Belebegek a nagyvízbe, kamera a kezemben és könnyedén szintezve forgatok pár snittet a békaembereinkről. Forgok, billegek és a leeresztő mechanizmust tesztelem. Erőnek erejével, azaz mire, hogy reagálunk? Nyitás, amikor az összes (3) kieresztő szelep nyit. Persze ezek meg vannak tunningolva a reduktorból ismert kifújó szelep szilikontányérjával. Így ugye nem folyik bele a víz a jacketbe – mondják a márkaképviseletben. Nos, ez az egy dolog kacsa:  ha sokat nem is, de átlagos mennyiségű vizet azért kifacsartunk a szétszereléskor belőle.

Mit is mondhatnék? Tetszett. Szabadidős merülésre tökéletes. Váltanék? – miért ne. (mert az oktatási rendszerek nem követik a technikai újításokat így? hobbyból ideje beújítani)
Ajánlom-e merülésre? Nos igen, ezért mindenképp lesz tesztpéldány is a Búvárbarlangban hamarosan.

Másik “áttörő” újítás is tetszik? Igen. Ez a Powerinflátor, ami az octopust hivatott helyettesíteni. Létezik már másfél évtizede legalább, amire eljutunk a szintén Seaquest produktumhoz. Na, erről majd máskor, a teszt után beszélünk.  Mikor majd Zuma is velünk lesz…


Üvegcserepek

Nos, pár hónapba beletelt, mire újra búvároktatónak érzem magam. Ha mesét akarnék mondani, akkor hol volt, hol nem voltammal gurítanám elő. Amidőn egy reggel a tükörbe néztem és egy búvárvezér csipás szemei hunyorogtak vissza rám. Simán a csap alá hajoltam, eláztattam, majd víztelenítettem az arcomat (nyitott szemmel a profi), majd látva a kegyetlen percmutatók türelmetlen rohanását magam is tempósra váltottam. kids.jpgIrány a Búvárbarlang, kezdő tanfolyamosok sorakoznak! Meg persze jutottak tréningre is páran, így aztán csak elérkeztünk az uszodai felszerelésmozgatás optimalizáló csoportépítő részhez is. Ez az izomépítő rész, ami után a jön a súlytalan lebegés kárpótlásul.Na, ez volt ma és elvileg a holnapom is ilyen lesz.

Egyik tréning a másik után… Haladunk, azaz már látszik, mikor, merre lesz a menet.

Ha nem így lenne, akkor unalmamban színes üvegcserepekkel vakargathatnám magamat. De most az érdeklődés ébredezni látszik a merülések után, el sem tudom mondani, mennyi merülés van előkészítésen. Mondjuk a programajánlóban frissítettem, de most kezdhetem a résztvevők komoly szándékait összesíteni… Három hét múlva lesz az első idei “nagy” buli, már a gondolattól kezdek lelkes lenni. Annyira, hogy minden hónapra jutna egy Adria… Remélem kivitelezhető lesz a terv.


Hideglelés

Locsolás előtti menet, kis tradicionális határmenti búvártalálkozó: Neufelder See. Soproni kollégák száraz ruhás merülési tréninget tartanak, osztrák sógorék meg vegyesen – ki neoprénben, ki szkafanderben. Én speciel fecskében sütkérezem északi cimboráim mellé kiterülve. Ujjong a lelkem, olyan jó idő van, simogat a napfény, a víz fürdésre csábít. Mikor Misiék kijönnek a vízből, azért süt a hideg róluk, nem hagyom, hogy keblükre öleljenek. Gödöllő, Hatvan, Brac, Budapest, Győr, Atlantis Búvárszakosztály (egy másik) nevek hangzanak el, miközben sor kerül a bemutatásra és a körbekínálásra. Van sajtos-kócos pogi, tepertős muffin, mangalica és egyebek. Valamit morgok a zsírhurkás hasamra kirótt diétáról, de enni kell, ha az ember szabad levegőn héderel.

Fürödni is kell, ha az ember tóparton napozik. Megtörtént. Először bokáig, majd térdig. Nem vagyok én Shirilla! Így aztán elmesélhetem, hideg a víz, lenn még kilenc fok is akad. De merülni már lehet, még ha pancsolni önsanyargató merénylet is.

Este soproni éjszakába történt egy kisebb mélységű elsüllyedés. Italra is futotta, így aztán nőtt a barátság. A csapat révén a kollégiumi szállás, mellé külön vendégszeretetet a Kállai Family garantálta, amit nem is tudok megköszönni. Ez olyan barátságféle, kölcsönös tisztelet. Szóval köszönet érte, szép hétvége volt, Húsvét előtt. Remélem majd alakul visszavágó, valamikor, valahol.


Káosz reggele

Azt hiszem rossz burleszknek is elment a reggeli indulás, amit bemutattunk Tauchturm szombatján. Rossz azért, mert ott voltam középen, körülöttem meg bonyolódtak az emberi erők. Volt itt minden, lemondás, lemondás majd visszamondás, kocsicsere, utascsere, felszereléscsere-bere, aminek a végén csodásk csodája, csak négy kilónyi ólom minusszal zártuk az anarchiát. Még időben oda is értünk. Aztán bemerültünk a jó toronyba.

Hat palack ontotta a buborékot, olyan függőleges áramlást generálva a buborékfüggönnyel, hogy öröm volt benne pöffeszkedni. Előkerült a Toypedo, a kamera, az idő meg elhúzott észrevétlenül. Alig maradt pár perc natur freedive üzemmódban hanyattfeküdni az alján ellazulni és kiengedni pár ragyogó buborékkarikát…

Ahogy mondani szokták: jövőre, ugyanitt ér bennünket a tavasz. Ha a torony is úgy akarja.


Aktuális események:

Barlangi bújócska

Blogtár

Kapcsolat

A Búvárbarlang vezetője, oktatás, tréning, szerviz:
Kovács Károly
209660998

Bolt: Kovács Károly Lászlóné
70 300 3598

 

Email1: info@kerasub.hu
Email2: kerasub@hotmail.com

Mintabolt, iroda:
Szombathely, Paragvári utca 34.

Kövess minket a Facebookon