Category Archives: Karas diving blog

Vicces indulás

Mint jó bűvész a cilinderrel, úgy húzta elő Hurghada az ismerősöket, régi arcokat, történeteket no meg az új híreket. Bele kellett kapaszkodni pár sörbe, végiglátogatni pár törzshelyet, no meg két napot bemerülés címén hajókázni. A top frankó az egészben, hogy beugróként pakolhattam is St.Johns safarira, miközben pár létfontosságú technikai egység úton volt már a légtérben.

babaBubble.jpgA vicces az indulásban csak annyi volt, hogy hajnali kettőre voltunk olyan állapotban, hogy a bázisra kiugorjunk egy deco bója felvételére. Közben Levi haverja Dani búvártanonc avatására is sor került, majd a Hiltonban kötöttünk ki lemosni a sót.

Persze a klórmészre cserélés nem annyira jó ötlet, gondolhatták a kedves biztonságiak, miközben csöpögve, félmeztelen átkrosszoltunk a recepción, úgyhogy még egy kerítésugrás is belefért az esti tízpróba edzésbe.

lol.jpgA reggel ötös indulás volt komor csak, de csak mert nem volt kéznél hegesztőpajzs méretű, egész arcot fedő napszemüveg. Még jó, hogy ha én nem is pihenni jöttem, azért a csapat igen. Pár napig nem voltam vicces kedvemben, úgyhogy ilyen poénokat későbbre tartogattam, mint pl.

– Mi a különbség Hurghadán a turizmus és a rasszizmus között?
– Két hét!

valamint hasonlók…

“Read More”


Egyetemes merülés

kokainkiller.JPGEzt méltó képp lehetetlen kommentálni: jöttek és kész. Egy híján húsz, benne Balage, no meg a fémvázon élő szövet, maga a buszsofőr. Érkezés emlékezetes, ahogy várja befutó hajónkat a tenger(szesz)től mámoros csapat. Ekkor már sejtettem, hogy lesz ami feldob.

Szakmailag három nap merülős, evezős, kirándulós napra szegődtünk, ezen kívül szerepelt Budva kirándulás és rafting a Tarán című kaland is a hetes programban. Szerintem brutál jól ki lett találva, főleg, hogy árban sem lett a diákszínvonal fölé kalkulálva. Ezt csak abból sejtettem, hogy helyi beszerzésű alkoholgyökökből is került a konty alá, lsd. részlet egy délutánból című fotónk jobbról.

Aki itt volt tudja mi az a Kokainkiller, az biztos! Nos, a túra emlékezetessé vált a helyiek számára is. Maybe no(?) – ahogy errefelé mondják.

FOTOALBUM – feltöltve szolidan 🙂

VIDEO … olvass tovább, meg nézd a Youtubot

Részemről az intro volt a legnagyobb fa, amibe belevágtam. Két féle fazon debütált a sportos ifjúság soraiból: az első, akinek mindegy mit adunk a hátára, csak természetes, hogy megy. Volt akire a stresszes öltöztető team üres palackot és plusz 8 kilót ólmot applikált. Ha kellett volna, kétszer mentem meg az életét, de hát gyakorlatilag emberemnek nem volt szüksége sok segítségre. Minimalizáltuk a súlyait, aztán mire a levegőt is, octopuson fejeztük be a mutatványt. Gratulálunk, nyert egy ingyenes tanfolyami sorozókupont!

“Read More”

Öko alarm

Az ökológia nem tréfadolog, oda kellene figyelni rá. Egyre több az olyan ember, aki felkapja a fejét, felemeli a hangját és rámutat olyan tényekre, amik mellett kényelmesen el lehet menni. De ezek a dolgok nem érik be ennyivel: kevés látni, megmutatni. Valamit tenni kell. Na de mit és kinek? Sajnos nem vagyok elég okos és befolyásos ahhoz, hogy a megoldáson dolgozzam. Csak szeretnék rámutatni valamire, ami nem feltétlen jelent jót. Főleg nem hosszú távra.

miamoszat.JPG

Hat éve vagyok jelen Montenegroban, nyaranta főleg. Igazak azok a beszámolók, hogy szép, változatos, többnyire érintetlen terület, ahol a közép-nyugat-európai üzleti és élettapasztalatokkal letelepedve kelelmes életteret nyerhet az ember. Egyre többen fedezik fel ezt a kis országot, ami sajnos változásokat von maga után.

Mindent a pénz mozgat: eladott szikás területek, bozótos hegyoldalakon épülő apartmanóriások, hotelek nőnek ki az érintetlen tengeröblök mentén, strandok közelében. Ilyesztő mennyiségben keletkeznek a foltok a zöld vadonban, vagy terjeszkednek a falvak, városok.

A háttérre senki nem gondol felelősséggel: egy problémát akkor kell megoldani, ha az elkerülhetetlen. Akkor kényszerből, támogatásból, adókból, meg az addig keletkezett profitból lehet majd kalkulálni. Minden befektetés haszonnal jár – valakinek. Így kerek a világ. Montenegroban pedig sok a befektetés: az ingatlan és építőipar virágkorát éli. Hogy miért nem vennék én itt villát?

Öko fejjel: mert minden szennyvíz a mai napig a tengerbe folyik. (Az egész Adria partvidékére jellemző megoldás, lsd. egész Horvátország területén) A Kotori öböl egy nagy felületű szennyvízülepítő, a vízrétegek (hőrétegek és mélység szerint) pedig helyenként képesek koncentrálni egy egy időszak levezetett csatorna tartalmát.

kihalóban van - utolsó példanyaink

Jóllehet a helyi szabványok szerint a parttól kellő távolságra és mélységre kell a víznek a tengerbe érkeznie, de a mennyiségi korlátokkal és azokból adódó következményekkel nem számol senki- főleg csúcsszezon idején. Illetve nem publikusak az eredmények?

Jelek, amikkel számolni kellene: a vízminőség látható romlása: zöldes-barnás árnyalat, helyenként 5-10 méteres látótáv. A mélyebb rétegekben 2-3 méteres zaccos víz. Na, az kemény réteg, dúsított víz a javából. A lebegő fehér alga jelenléte és a zöld fonalas moszatok megjelenése a víz szerves anyag tartalmának erős növekedését mutatja.

Fürdőzők időnként hasmenéses, lázas panaszoktól gyengélkednek ami egyértelműen a fürdőzéskor bekerült kórokozókkal szembeni immunakció – azaz fertőzés leküzdésével szerzik meg a védettséget akik nem rendelkeznek vele.

“Read More”

Gambori

gamborii.JPGCsorog a nyálam a helyi gambori na buzaru ételtől. Ha valaki evett már ilyet, akkor ettől a pár szótól fűszerek aromái pattannak szét a virágzó ízlelőbimbókból , a kéz morzsolná, nyitná a kis rákokat, hogy folytatódjon az ízorgia. Nyálcsorgató emlék ahogy az öreg Bundes szokott elénk tálalni ilyen fogásokat, mikor még… tehát régebben. Édes gambori, nehéz hozzájutni, főleg elegendő mennyiségben, mert éttermi kóstoló szóba sem jöhet: ha mi magunk csináljuk, az a kóser!

Nos, a halászhajó kínálta az alkalmat: Dragan előretolt a bevetésbe, vágjam le a kötelet a propellerről. A kialkudott ár két és fél kiló gambori. Nem gondolkodtam semmit, üveges szemmel fogtam maszkom, palackom, meg egy konyhakést és becsobbantam a hajó alá.

Amikor a víz alatt kell csinálni valamit, ami erőfeszítés ugyan, de a siker garantált, az az én asztalom. Nyilván a hogyan, s mint a kérdés, hogy az ember extrém körülmények között küzd meg a feladattal, magára utalva, segítség és persze nézők nélkül. A külvilág tényleg kint marad és nem számít sokat, ha egy propellerről vágod, téped, tekered le a vastag kenderkötelet ami cefetül tud szorulni. Nem húzom az időt, végezni akarok hamar, lehetőleg úgy, hogy az ujjamat ne vágjam le a sietségben. Lebegek, kapaszkodok, húzom – vonom a kést, teli erőből nyomom neki. Ez ám a munka, szabályos ütemre buborékballonokat pöfögök, gyepálom a kötélcsomót. A végsőkig. Az eredmény: szabad a hajócsavar, a zacskóban meg két és fél kiló gambori várja étványunk oltását. A kérdés: hogyan kerül a tányérra: ez rögösebb feladatnak ígérkezik, mint a megszerzése.

“Read More”


Bokeska Noc

Elég a horrorból, épp dolgozok melegebb hangvételű élményeken is: ilyen volt az Öböléjszaka című rendezvény. Vízikarnevál és felvonulás. Háromezer ember. Kavalkád és forgatag, kicsi tömegpszichózis a hagyományosan kimaradt Savaria karnevál helyett, persze nem a mi vigasztalásunkra.

bokeska.JPG

A dolog lényege, hogy spontán nekifutottunk a dolognak: Sumi, Attesz, no meg Jómagam.

“Read More”

Aktuális események:

Barlangi bújócska

Blogtár

Kapcsolat

A Búvárbarlang vezetője, oktatás, tréning, szerviz:
Kovács Károly
209660998

Bolt: Kovács Károly Lászlóné
70 300 3598

 

Email1: info@kerasub.hu
Email2: kerasub@hotmail.com

Mintabolt, iroda:
Szombathely, Paragvári utca 34.

Kövess minket a Facebookon