Reality

Megszorítások, lefaragások, károk, tüntetések, hiány, meg egyéb keserű hab a tortán, amit nyomnak a médiák. Ebben az országban semmi jó nem történik? Hegyezem a fülemet, de semmi, meresztem a szememet is. Tele van minden fonák kijelentéssel, ami hír értéke kétes, feltételezhető valóságtartalma viszolytató, jelentése elkeserítő. Hát, nem csoda, ha befordulok a búvárcuccok mögé, megzakkantan árlistát cserélek, kedvezményeket írok ki, meg remélem, hogy valaki rámtöri az ajtót és majd azt mondja: jövök Fönök, menjünk merülni! Kiteregetve mindenféle búvárkütyük borítják a műhelytől az eladópultig az alagsort, apró alkatrészekkel bíbelődök, maratom, zsírozom, cserélem – tudva, hogy nem sokára indulás lesz.
Egy biztos: a Brothers Island-i safari összeállóban van, cápairodalomba temetkezem, mert jön az alkalomszerűen meeting és tájékoztató a túra nagyszerűségét dicsőítendően. Aztán iszik aki jönni akar, ezzel terelném gátlástalan ismerkedési estbe az összegyűlt arcokat. Jövő szerdán. Addig meg szombaton uszodai tréninges tanfolyam, olyasféle nagy beavatás. Kell egy kis sikerélmény, de már az is elég lenne, ha páran jelentkeznének tanfolyamra, vagy hurghadai túrára.

Szervizelés és szervezkedés

Eltartott egy darabig, míg sikerült sorbarakni a dolgokat, kitalálni mi az első, meg fontosabb. Igazából egyszerre kell csinálni mindent, árlistáktól a programokon át a beszerzésekig, szervizelésektől a reklámokig. Központban pedig a búvárkodás, ami nem olyan egyszerű kishazánkban. Egy biztos: a pénteki tréning Cellben jól sikerült, biztató kezdés volt, mert látszott, van igény a sűrített levegőre. Átnézésre kerültek a reduktorok, amiből kifolyólag megkezdem az éves szervizelést. Hát, ne akarjon hétközben senki automatát kérni, mert szét vannak szedve rendesen.

A héten fixálnom kell a Vörös tengerre való visszatérésemet, a Brothers safari meg tető alá jön. A létszámom 10 fő, persze a safarin kívül maradnék még pár hét terepmunkán a szállodába érkező növendékeimnek Hurghadán.

Tele a fejem tervekkel, merülnivalókkal, az asztalomon cetlik elintézendő dolgokkal. Kezdem érezni, hogy itthon vagyok, rám is tör a láz: vásárolni! Természetesen búvárfelszerelést, hát mimást!? A kompresszor kiépítésből kifolyólag 300 baros palackok, meg technikai konfigurációk lebegnek a szemeim előtt. Aztán elkövettem a az ábrándozás bűnét: azimuth újralégző rendszert figyelve tátottam a szám… Mindegy, a hétvégi oktatás és tréning majd helyrerak – mint mindig.