Rehab
Category : Itthoni víz Karas diving blog News Uncategorized
November 28-án, és december 3-án egy-egy rövid hír jelent meg a Vas Népe oldalain, majd december 4-én a délutai órákban a TV2 Tények (2012/12/04/du) kommentálta munkánkat, “Már az Agysérültek is búvárkodnak” címmel.
Én személy szerint tudom és hiszem, hogy a merülés élményét minden eszközzel tovább kell adni. Mostanra erre már lehetőségek is kínálkoznak, hiszen fel vagyunk szerelve technikailag, segítők is állnak mellettünk, hogy alkalmat és lehetőségeket szervezzünk. Túl a Nyugat Magayarországi Egyetemmel való együttműködésen, tréningeket szervezünk – ez már tradícionális rendezvény. Egy határon átnyúló evezős projekten találkoztam előszőr azzal a néhány emberrel, akik tragikus események folytán, szerzett agysérüléssel élik életüket.
Az első dolog, amit kijelent a szakma, hogy a búvárkodás az az egészséges emberek sportja. Ez így is van, ha a klasszikus szintre emelt könnyűbúvárkodásról beszélünk, extrém körülmények között, sportteljesítménybe illő teljesítményeket kell az asztalra letenni. A biztonság szempontjából egyáltalán nem ajánlható minden embernek. Ugyanakkor a víz mindenkié. Lehet babaúszás, aquafitness, vagy csak sima pancsolás. Az evezésen való találkozást több megbeszélés követte, míg körvonalaztuk a lehetőségeket és igyekeztünk egy könnyed, érdekes, élményszintű programot, biztosított keretek közé szervezni, ahol a búvárkodás csak egy eszköze a lehetséges céloknak. Márpedig a víz örömet, megnyugvást és szabadságot hordozó őselem – miért is zárnánk ki belőle a speciális adottsággal élő embereket? Tudjuk, hogy gyengén látók sítáborban vettek részt, hallássérülteknek van búvárklubjuk. Így aztán kissé óvakodva, de belevágtunk abba, hogy megpróbáljuk azt, amit csak kevesen.
A második problémakör, amit a szakma ismer: az egészségügyi alkalmasság. A koponyasérülés és sok sok más listázott paraméter kizáró tényezőként szerepel a sportág alkalmassági követelményei között. Célcsoportunk számára a mélységbe való merülés nem javasolt – egyértelmű. Ugyanakkor az úszás és mozgás minden formája, mozgáskoordináció, légzőgyakorlatok és sikerélmények az új ismeretek mellett kiemelten hasznosak, miközben az önbizalmukat is erősítik. A foglalkozásokon Bátor Gábor kollégám és egy kis csapat segíti őket – a sikerhez.
Konkrétan? Vízbiztonság, snorkelezéses kunsztok, készülék használatbavétele, de még levegőmegosztásos társlélegeztetés is megy. Mindez: örömmel!
Gyakorlatilag búvárkodunk, uszonyt, maszkot húzva mozgunk és légzőkészülékkel is elboldogulunk. Én hiszem, hogy ezzel számukra tágabb lett a világ. Remélem, lesz még alkalom hasonló merülésekre velük. A projekt támogatója: 
Úgy tűnt, mintha a tenger szándékosan rejtegetné előlünk. Van aki már látta, van aki szerint amott volt, van aki meg hallott róla. Szóbeszéd tárgya. Az súrolja a lehetetlent, hogy mikor Indonézia szerte a búvárok felfedezik a helyeket, akkor mindenhol felbukkannak, hát nekünk ne lenne? Így aztán elmondhatom, hogy régóta folyik a “szellemvadászat”. A kutatás tárgya a ghostpipefish nevű kis lény, amely fotósok és búvárok keresett alanya. Egyfajta biospot, a makro kategóriából. Örömmel jelentem, hogy előkerültek az első fix példányok.
Sziasztok! Aki nem ismerne, vagy eddig még nem találkoztunk Fügedi Balázsnak hívnak és nagymesterünk Karas megbízásából az itthoni ügyek intézője lettem. Vagy nem volt más jelentkező :)! Sokan kérdezhetik, hogy mi az oka annak, hogy eddig nem jelentkeztem. Nos, igazság szerint nekem is, mint minden földi halandónak a búvárkodás “csak” a hobbim – második szakmám. Nem engedheti meg magának mindenki, hogy bejárjon távoli vidékeket, amikor csak kedve tarja! Igaz Karesz??? Tehát eddigi bokros teendőim – ugyanis tanítok