Vodice

Elmaradt bejegyzés. Széles mosoly, édes-savanyú túra. Édes, mert Kedvesemmel és Lajos búvár párjával alkotta a csapatot, így egy újra felfedező túra céljából érkeztünk erre a dalmát felségvízre. Régi centerünk ipari búvárkodásra adta a fejét, az új kapcsolat meg NAUI és ráadásul laza, és korrekt. Rugalmasan intéztek nekünk szállást, ahol az életvidám és szuperbarátságos tulajokkal rögtön inni kellett. Volt Loza, Rakija és bor – ebből jókedv. Ugyan régóta eső nem esett, de most lógott a levegőben.

Merülés: elég zúzmarás műsor. Korrekt tifi-töfi hajó visz ki, két merüléses akció. Az első merülés elég érdemtelen, én vezetem az enyéim, kihűlésig 40′. A második hely régi ismerős, Sokol szigete. Fal mély, akad pár szivacs, különösen leereszkedéskor van sok sok gorgónia egy árnyas repedés mentén. A félidőben, két merülés között egy elhagyott nyaraló szigetet látogattunk, melegedtünk, itt az összes apparátus egy kis büfére korlátozódott. Körbejártuk: minden lakatlan, minden kopott, gazdátlan elenyész. Hmm, idegenforgalom nesze neked!