Mellesleg

Nekifutok egy gyors kis összefoglalónak, csak úgy naplózásképp. Panasz: mindenki szidja az időjárást, pedig az a nyugdíjasok privilégiuma – de azért röviden: vacak volt. Lebegett a levegőben az érkező hidegfront, mikor levonultunk a büki standnapos bemutatónkra, majd tízen. Volt nyüzsgés, a szervezők részéről, Viva TV-s Zolival rövid standup comedy-ba csapó konferálást követően Füge és jómagam húztuk rá a készülékeket bárkire, aki uszonyt húzott. A munka örömét azért sikerült megtalálni (lsd, foto) sokak szerint ezért érdemes búvárnak menni.

Ja, persze a “gidák” is emelték a színvonalat, Lívi és Jucus bűvölte az Apukákat, osztva uszonyt, maszkot, biztatást, vagy épp szórólapot.

Az idő persze beborult. A délutai fejezethez úgy kellett erővel toborozni érdeklődőt, eléggé ki is ürült  a szabadtér.

Mikor pakoltunk, Zoltán Erika fellépése volt az aláfestő háttérzörej, amire gonosz megjegyzéseket tettünk. Biztos a hidegtől volt alacsony a playbacktűró képességünk.

Hogy bemutató kedvünk ne menjen kárba, a celli úszótáboros gyerkőcöket szintén megmerítettük Fügével, Vöcsiék kíséretében. Nekem a tavalyi kedvencekkel való találkozás ragadt meg: az a három kölök, az valami fergeteges volt a vízben, mert látszik, hogy úszni járnak és szeretik. Hát, kis vidra koromban pont ilyen lehettem – jó volt nézni.

Aztán Rohonc is képben van. Az ugrótorony egyenesen hiánypótló, én egész addig élveztem az ugrándozást, míg egy nagy csattanós oldalassal végeztem a szaltókísértést. Úszni viszont baromi ideális, pár kör igazán jó tréning.

Aztán mivel nagyon edzettek lettünk és hiányzott a merülés: elhúztunk Adriára. Nagy csapat híján, Lajosék kíséretében laza hétvégét kerekítettünk belőle. Folyt. köv